Olvassuk:

OVB: jogsértő volt, hogy nem mehetett le a Jobbik hirdetése

...

Legkésőbb pénteken eldől, leadható-e a Jobbik kampányfilmje, illetve hirdetése a Magyar Televízióban és a Magyar Rádióban; az Országos Választási Bizottság (OVB) hétfőn úgy döntött, nem lépi túl a véleménynyilvánítás alkotmányos határát a politikai reklámanyag, amely a "cigánybűnözés" kifejezést is használja.

...

Az OVB hétfői ülésén egyórás vita után 6:2 arányban úgy ítélte meg, mind a televízió, mind a rádió megsértette a jelölőszervezetek közötti esélyegyenlőség és a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás választási alapelvét, amikor megtagadta a kifogásolt kifejezést tartalmazó reklámfilm sugárzását, és egyhangúlag adott helyt a kifogás azon részének, amely a "kisípolós" változat megtagadása miatt nyújtottak be. Az OVB eltiltotta a két közszolgálati adót a további jogsértéstől.

Az OVB a televízió és a rádió ügyében lényegében ugyanazon indokok alapján állapította meg a jogsértést: a testület szerint a hirdetések nem lépik túl a véleménynyilvánítás alkotmányos határát, mivel nem szólítottak fel bűncselekmény elkövetésére és nem voltak uszítók.

Forrás: hirszerzo.hu 

 

A két határozat az OVB oldalán is olvasható: az MTV elleni kifogással kapcsolatos itt (628/2010), az MR elleni kifogással kapcsolatos pedig itt (629/2010).

A két határozat indokolása teljesen azonos: az OVB az Alkotmánybíróság 18/2004. (V. 25.) számú határozata és a Legfelsőbb Bíróság közelebbről meg nem nevezett gyakorlata alapján kimondta:

A Testület álláspontja szerint a Jobbik Magyarországért Mozgalom kifogásokkal érintett politikai hirdetéseinek tartalma nem sért olyan alkotmányos alapjogot, továbbá nem valósít meg olyan törvény által büntetni rendelt tényállást, amely alapján az MR / MTV a véleménynyilvánítás szabadságát korlátozva megtagadhatta volna azok közlését.

Még mielőtt elkezdünk jogászkodni: csak a józan paraszti észjárás (aka jóparéj) alapján elképzelhető-e, hogy egy rádióban, illetve televízióban, mely ráadásul közszolgálati, a politikai hirdetés tartalmát csak és kizárólag a véleménynyilvánítás szabadságának alkotmányos elve alapján kelljen megítélni?

A józan paraszti észen ilyenkor átfut, hogy az Alkotmány nem csak a szépen csomagolt rasszista beszédet védi, hanem pl. az alpári módon való káromkodást, a mindenféle csupasz emberi testnyílások és -kinövések akció közbeni bemutatását vagy akár az ember ember általi bántalmazásának részletgazdag ábrázolását. A józan paraszti ész ezután felteszi magának a kérdést, hogy ha alapesetben mindezeket csak korlátozott módon lehet egy televízióban, illetve rádióban leadni, akkor lehetséges-e az, hogy kampányidőszakban politikai hirdetés keretében mindezek korlátozás nélkül bemutathatóak?

A józan paraszti ész ekkor egy meztelenül pózoló kétfarkú politikust vizualizál magának segítségképpen, aki a "Nem eszik a pina lencsét" kezdetű dalocskát adja elő a televízióban, miközben a készüléket csillogó szemű napközisek ülik körbe.

A józan paraszti ész ekkor azt a választ adja, hogy noha rettenetes országban él, azért az mégsem lehetséges, hogy mindezt a törvénycikkelyek lehetővé tegyék.

Igaza van, nem is teszik.

A politikai hirdetés (közszolgálati) rádió és televízió általi közölhetőségének megítélésekor nem abból kell kiindulni, hogy maga a tartalom belefér-e a az Alkotmány szerinti véleménynyilvánítás szabadságába.

A rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. tv. (Média tv.) II. Fejezet A) Része az "Általános alapelvek és szabályok" elnevezést viseli, az 1. címe pedig az "Alapelvek" kifejezést. Ezen belül a 3. § (2) és (3) bekezdése a következőket rögzíti: 

3. § (2) A műsorszolgáltató köteles tiszteletben tartani a Magyar Köztársaság alkotmányos rendjét, tevékenysége nem sértheti az emberi jogokat, és nem lehet alkalmas a személyek, nemek, népek, nemzetek, a nemzeti, etnikai, nyelvi és más kisebbségek, továbbá valamely egyház vagy vallási csoport elleni gyűlölet keltésére.
(3) A műsorszolgáltatás nem irányulhat semmilyen kisebbség, sem bármely többség nyílt vagy burkolt megsértésére, kirekesztésére, annak faji szempontokon alapuló bemutatására, elítélésére.

Az OVB határozataiból kiderül, hogy

Kifogástevők álláspontja szerint az MR/MTV „jogszabálysértést valósított meg azáltal is, hogy a felelősségét hangsúlyozva tagadta meg a választási kampányfilm sugárzását”, holott az Rttv. 12. § (2) bekezdése szerint a politikai hirdetés tartalmáért a műsorszolgáltató felelősséggel nem tartozik.

 

 A Média tv. 12. § (2) bekezdése eképpen rendelkezik:

12. § (2) A műsorszolgáltató a közérdekű közlemény, a jótékonysági felhívás és a politikai hirdetés tartalmáért e törvény szerint felelősséggel nem tartozik.

A 12. § a törvény Reklámok és tilalmak elnevezésű 4. címében kapott helyet, ahol az első rendelkezés a reklámokkal kapcsolatban fogalmaz meg hasonlót:

10. § (1) A reklám tényállításaiért - a tudatos félrevezetés kivételével - a műsorszolgáltató e törvény szerint felelősséggel nem tartozik.

Mindezek a szabályok azonban nem jelentik, hogy a műsorszolgáltatónak a közérdekű közlemény, a jótékonysági felhívás, a politikai hirdetés vagy akár a reklám vonatkozásában a törvény alapelvi rendelkezéseit ne kellene betartania.

Ezen rendelkezések helyes értelmezése az, hogy ha az adott műsorszám (politikai hirdetés, reklám, stb.) nem ütközik az általános alapelvi rendelkezésekbe és szabályokba, vagyis közölhető, akkor az ilyen tartalomért, illetve reklám esetén tényállításért a műsorszolgáltató a törvény szerint nem tartozik felelősséggel. Vagyis ha pl. egy párt jogosulatlanul használ valamilyen szellemi alkotást (logót, zenét, stb.) a hirdetésében, vagy alaptalanul állít magáról ezt-azt, illetőleg a közszolgálati tv-ben közlendő politikai hirdetése, mint műsorszám nem felel meg a kiegyensúlyozott tájékoztatásnak (mert pl. jobboldaliként nem közöl baloldali álláspontot), akkor mindezért a rádió, illetve a tv. nem tartozik a törvény szerint felelősséggel, csakúgy mint azért sem ha a fogyi bogyó nem fogyaszt, csak fosaszt.

De mindennek semmi köze az alapelvi rendelkezésekhez. A Jobbik eredeti hirdetése, de a síppal, dobbal vagy akár nádihegedűvel felpántlikázott változat is egyértelműen azt sugallta, hogy azt, hogy a klipben szereplő fiatal lány fél kimenni az utcára a "cigánybűnözők" okozzák. A közbiztonság állított romlásáért tehát kizárólag egy etnikai csoport bűnöző tagjait, de megengedhető értelmezés szerint magát az etnikai csoportot teszik felelőssé, mindez azonban ellenkezik a Média tv. 3. §-ában foglaltakkal.

Az OVB hivatkozása a 18/2004. (V. 25.) sz. alkotmánybírósági határozatra jogi dilettantizmus, az ugyanis a tervezett Btk. módosítás szempontjából vizsgálta a véleménynyilvánítás határait. Tessenek így pótlólag elolvasni a 1006/B/2001 AB határozatot, az ugyanis pont a Média tv. fent idézett 3. § (2) és (3) bekezdésének alkotmányosságát és fontosságát erősíti meg.

Kiváncsian várjuk a Legfelsőbb Bíróság határozatát.