Olvassuk:
"Közrendvédelmi teleppel" kezelné a Jobbik a cigánykérdést
Forrás: origo.hu
Írjuk:
Nemzeti Nyomozó Iroda
1062 Budapest, Aradi u. 21-23.
Tisztelt Nyomozó Hatóság!
Alulírott ....
f e l j e l e n t é s t
terjesztek elő a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. tv. (a továbbiakban: “Be.”) 171. § (1) bekezdésének első mondata alapján a következők szerint:
Vona Gábor (...) a Jobbik pártelnöke és Hegedűs Csanád (...) a párt EP képviselője 2010. szeptember 1. napján sajtótájékoztatót tartottak, melyen az origo.hu internetes portál szerint a következők hangzottak el:"Közrendvédelmi telepekre" zárná a Jobbik a "közrendet veszélyeztető egyéneket" a párt által cigánykérdésnek nevezett probléma rövid távú megoldása érdekében - mondta szerdán Szegedi Csanád, a párt európai parlamenti képviselője. ... Elképzelése szerint a "kettős kordonnal" körbevett területen "rendőri, illetve csendőri felügyelet mellett" élhetnének az emberek, akik csak "regisztrálva" hagyhatják el az este 10 óra után kijárási tilalom alatt álló telepet, amelynek célja a "bűnöző elemek eltávolítása", valamint az ott lakók "integrációra kényszerítése" lenne.
...
Vona Gábor, a párt elnöke a szerdai tájékoztatón arról is beszélt, hogy az elmúlt húsz évben "csődöt mondott" a cigányság integrációja. Ennek egyik oka szerinte az, hogy az "oktatási rendszer jelenleg képtelen szocializálni a cigány gyermekeket", a kitörést ezért szerinte egy, már az általános iskolától alkalmazott bentlakásos rendszer szolgálhatja. A pártelnök szerint az "esetek többségében a szegregáció lenne a leghatékonyabb" nevelési módszer.
Forrás: http://www.origo.hu/itthon/20100901-kozrendvedelmi-telepekre-zarna-a-jobbik-a-kozrendet-veszelyezteto-egyeneket.html
A Btk. 157. § (1) bekezdése tíz évtől húsz terjedő vagy életfogytig tartó szabadságvesztéssel rendeli büntetni az említett bekezdés a) és b) alpontjában írt apartheid bűncselekményeket.
A Btk. 157. § (2) bekezdése szerint "aki egyéb apartheid bűncselekményt követ el, bűntett miatt öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő".
Az egyéb apartheid bűncselekmények meghatározása körében a Btk. 157. § (4) bekezdése az 1976. évi 27. törvényerejű rendelettel kihirdetett, az apartheid bűncselekmények leküzdéséről és megbüntetéséről szóló, New Yorkban, az Egyesült Nemzetek Szervezete Közgyűlésén, 1973. november 30-án elfogadott nemzetközi egyezmény II. Cikkének a)/(ii), a)/(iii), c), d), e) és f) pontjában meghatározott apartheid bűncselekményekre utal vissza.
A fenti joghelyek alapján egyéb apartheid bűncselekménynek számítanak különösen a következők:a)(ii): "valamely faji csoport, vagy csoportok tagjainak súlyos testi, vagy lelki bántalom okozása azáltal, hogy szabadságukat, vagy méltóságukat megsértik, kínzásoknak, vagy más kegyetlen, embertelen, vagy megalázó bánásmódnak, illetőleg büntetésnek vetik őket alá";
a)(iii): "valamely faji csoport, vagy csoportok tagjainak önkényes letartóztatása, vagy törvénytelen bebörtönzése";
b): "valamely faji csoport, vagy csoportok olyan életkörülmények közé kényszerítése, amelyekkel a csoport, illetőleg a csoportok teljes, vagy részbeni fizikai megsemmisítését kívánják elérni";
c): "bármely törvényhozási, vagy egyéb intézkedés, amelynek az a célja, hogy szándékosan megakadályozza valamely faji csoportot, vagy csoportokat az ország politikai, társadalmi, gazdasági és kulturális életében való részvételben, valamint olyan feltételek szándékos előidézése, amelyek megakadályozzák az ilyen csoportnak, vagy csoportoknak teljes fejlődését különösen azáltal, hogy megtagadnak valamely faji csoport vagy csoportok tagjaitól alapvető emberi jogokat és szabadságokat, ideértve a munkához való jogot, elismert szakszervezet létrehozásához való jogot, a művelődéshez való jogot, azt a jogot, hogy az országot elhagyhassák és oda visszatérhessenek, az állampolgársághoz való jogot, a szabad mozgáshoz és letelepedéshez való jogot, a szabad véleménynyilvánításhoz való jogot, valamint a békés gyülekezés és társulás szabadságához való jogot";
d): "bármiféle intézkedés, ideértve a törvényhozási intézkedéseket is, amely valamely faji csoport, vagy csoportok tagjai számára külön lakóhelyek és gettók létrehozásával, a különböző faji csoportok tagjai közötti vegyesházasságok megtiltásával, valamely faji csoporthoz, vagy csoportokhoz, illetőleg ezek tagjaihoz tartozó földtulajdon kisajátításával a lakosság faji származás szerinti szétválasztására irányul";
A fent hivatkozott Egyezmény III. Cikke szerint:
"Az alapul szolgáló indítékokra tekintet nélkül nemzetközi büntetőjogi felelősség terheli azokat a személyeket, szervezeteknek és intézményeknek azokat a tagjait, és az államoknak azokat a képviselőit - akár annak az államnak a területén laknak, ahol a cselekményt elkövették, akár más állam területén - akik
a) az Egyezmény II. Cikkében említett cselekményeket elkövetik, azokban részt vesznek, azok elkövetésére közvetlenül felbújtanak, vagy szövetkeznek;
b) az apartheid bűncselekményének elkövetését közvetlenül elősegítik, azt bátorítják, vagy abban együttműködnek."Az Egyezmény III. Cikkének a) és b) pontja alapján tehát a II. Cikkben körülírt cselekményekbe beletartoznak az azok elkövetésére közvetlenül felbújtó vagy szövetkező, illetőleg az elkövetést közvetlenül elősegítő, bátorító vagy abban együttműködő magatartások, ezáltal mindezek a Btk. 157. § (2) bekezdése szerint öttől tíz évig tartó szabadságvesztéssel büntetendőek.
A Jobbik pártelnöke és EP képviselője -- úgyis mint képviselők, illetőleg az önkormányzati választásokat követően egyes helyi önkormányzatokban potenciálisan irányító befolyással rendelkező párt vezetői, de akár mint magánszemélyek is -- azáltal, hogy olyan elképzelésükről tájékoztatták a nyilvánosságot, hogy a cigány etnikai csoporthoz tartozó, a közrendet -- vélt vagy valós módon -- veszélyeztető embereket (akár családostul, akár egyénenként) olyan külön lakóhelyekre (gettókba) kell telepíteni (akár bírósági, akár más hatósági határozat alapján), ahol személyes szabadságuk korlátozott, illetőleg, hogy a cigány etnikai csoporthoz tartozó gyermekeket már az általános iskolától alkalmazott bentlakásos, illetőleg az esetek többségében szegregált (a nem cigány etnikumhoz tartozó gyerekektől elkülönített) rendszerben kell nevelni, megvalósították a Btk. 157. § (2) bekezdése szerinti egyéb apartheid bűncselekmény elkövetését. Nevezettek a nem cigány etnikumhoz tartozó emberekkel kapcsolatban ezeket az intézkedéseket nem tartják szükségesnek bevezetni, ezáltal mindezen megalázó, kegyetlen, embertelen bánásmóddal kifejezetten a cigánysággal, mint etnikai csoporttal szembeni elnyomást kívánják érvényre juttatni.
A Nemzeti Nyomozó Iroda hatáskörét a Rendőrség nyomozó hatóságainak hatásköréről és illetékességéről szóló 3/2008. (I. 16.) IRM rendelet 2. § (5) bekezdésének a) pontja írja elő.
A fentiek alapján kérem a büntető eljárás megindítását.
Tisztelettel,
(...)
